Cserkésztöri

Kezdetek

Lord Baden-Powell of Gilwell (Bi-Pi), a cserkészet megalapítója 1857-ben született Londonban. Három évesen hat testvérével együtt árván maradt. Társai már gyermekkorában szerették vidámságáért, mulattató történeteiért. Fiatalon katonai pályára lépett, így sok időt töltött Indiában, majd Dél-Afrikában. A bennszülöttek között megtanulta, hogyan lehet úrrá a nehézségeken magárahagyatottan és primitív körülmények között is.
1899-ben az angol-búr háborúban Mafeking védelmével bízták meg. Itt tapasztalta meg, hogy mennyire megállják a helyüket a fiatalok, ha felelősséget tesznek a vállukra. Mikor hazatért Angliába, meglepve tapasztalta, hogy nagy sikert aratott egy katonai kézikönyve az ifjúság körében. Ekkor jutott arra, hogy külön könyvet írjon a fiatalok számára.
Elképzeléseit gyakorlatban is ki akarta próbálni, ezért 1907 nyarán a La Manche-csatorna egyik szigetén (Brownsea) egy tábort szervezett 20 fiúval. A tábor hatalmas sikert aratott. Így az 1908-ban megjelent könyve a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) címet kapta. Bi-Pi életének új célja a cserkészet lett. Az eszme terjesztése céljából beutazta az egész világot. Ő volt a jamboreek, a cserkészek világtalálkozóinak vendége.
Élete utolsó éveiben Kenyába vonult vissza, és ott halt meg 1941. január 8-án. Utolsó üzenete a cserkészekhez szólt:

”Szeretnék Tőletek egy pár szóval elbúcsúzni. Azt hiszem, hogy ez az utolsó alkalom, amikor Hozzátok szólhatok. Így vegyétek, amit mondok. Nagyon boldog életetek legyen.
A helyes út a boldogság eléréséhez az, ha másoknak szereztek boldogságot, Kíséreljétek meg ezt a földet egy kicsit jobb állapotban hátrahagyni, mint ahogy találtátok.
Legyetek résen tehát, hogy boldogan élhessetek és halhassatok. Legyetek hűek fogadalmatokhoz akkor is, ha már kinőttetek a fiúkorból, és …
Isten legyen veletek!”

Vázlatos történelem

  • 1907.  BiPi első tábora, Brownsea
  • 1908. – Scouting for Boys címmel megjelenik Bi-Pi első könyve
  • 1910. – megalakulnak az első cserkészcsapatok Magyarországon
  • 1912. december 28.– a Magyar Cserkészszövetség megalakulása
  • 1913. – Vági tutajút Kralovántól Komáromig, amelyen 105 cserkész vesz részt; – a Magyar Őrszem Szövetség megalakulása, a két szövetség egyesül Cserkész-Őrszem Szövetség néven, később az őrszem szó kikopik a névből és a köztudatból
  • 1920. – Az első jamboree (Londonban): 5000 cserkész a világ 34 országából. Bi-Pi-t a világ főcserkészévé kiáltják ki a cserkészek
  • 1922. – Gróf Teleki Pál az első magyar főcserkész; cserkészeink az elzártságot megtörve külföldre is látogatnak
  • 1924. – II. Világjamboreen, Koppenhágában a nemzetek versenyében a magyar cserkészek Anglia és Amerika után a harmadik helyet szerzik meg ; a Magyar Leánycserkész Szövetség megalakulása
  • 1926. – Megyeri Nemzeti Nagytábor 7500 cserkész részvételével 8 országból
  • 1928. – a Leánycserkész Világszövetség megalakulása Parádon
  • 1929 – III. Jamboree Birkenheadban: ez a Jamboree a ‘Sárjamboree’ titulust kapta a sok eső és a mindent elborító sár miatt. A magyar kontingens a vidám és tiszta, vasalt egyenruhában való megjelenéséért ajándékba fejenként egy ezüstórát kapott.
  • 1933. – IV. Világjamboree Gödöllőn, amelyen összesen 30 000 cserkész vesz részt, ebből 15 000 külföldi 54 nemzetből, a tábor jelképe a Csodaszarvas, hatalmas szervezői és erkölcsi siker a magyar cserkészet számára
  • 1939. – I. Leánycserkész Világjamboree Gödöllőn (Pax Ting – béketalálkozó)
  • 1941. – Bi-Pi és Gr. Teleki Pál halála
  • 1946. – a Magyar Cserkészszövetség feloszlatása, a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége megalakulása
  • 1947. – VI. Világjamboree Franciaországban, utolsó alkalommal vesznek részt magyar cserkészek
  • 1948. – a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét erőszakkal beolvasztják a Magyar Úttörők Szövetségébe, a cserkészmunkát végleg betiltják ; –a Külföldi Magyar Cserkészszövetség megalakulása, hazánkban illegálisan folyik a cserkészet
  • 1956. – rövid időre újraéled a cserkészet
  • 1988. – a Magyar Cserkészszövetség újraalakul a 40 évvel ezelőtti hagyományok alapján
  • 1989. megalakul a z MCSSZ
  • 1991. – Világjamboree Dél-Koreában, Magyarországot újra képviselik cserkészek
  • 1993. – Gödöllői Emléktábor a Gödöllői Világjamboree 60 éves évfordulójára 1500 résztvevővel

 

A világcserkészet ma

A világon hét olyan ország van jelenleg, amelyben nincs cserkészet (be van tiltva: Afganisztán, Kuba, Laosz, Kínai Népköztáraság – bár Hong-Kongban megmaradhatott – , Koreai Népköztársaság, Mianmar; nincs: Andorra). A világ cserkészeit két világszervezet fogja össze: a koedukáció elve szerint működő Cserkész Világszövetség, azaz WOSM (World Organization of the Scout Movement) és a hangsúlyozottan leányneveléssel foglalkozó Cserkészlány Világszövetség, azaz WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts). A WOSM létszáma kb. 30 millió, a WAGGGS-é kb. 10 millió. Eszerint a világ lakosságának több mint fél százaléka a cserkészmozgalom aktív tagja.

A két cserkész világszervezettől függetlenül – de azokkal kapcsolatot tartva – létezik és működik az egykori cserkészek nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Cserkész Testvériség (ISGF; International Scout and Guide Fellowship). Közösséget ad, és támogatni kívánja a cserkészetet. Kb. hetven országban vannak tagjai.

Mi a WOSM tagjai vagyunk (a Magyar Cserkészlány Szövetség pedig a WAGGGS-é). A WOSM-nak egy országból csak egy cserkész szervezet (ilyen volt a Magyar Cserkészet Tanácsa is 1992-ig) lehet a tagja. Legmagasabb fóruma a háromévente tartott világkonferencia, illetve közgyűlés; a közbülső időszakban a tizenkét tagú, választott Bizottság intézi a napi ügyeket, képviseli a cserkészetet. A WOSM állandó működését a Világiroda, illetve a regionális irodák főfoglalkozású alkalmazottai biztosítják.

A munka jelentős része a régiókban zajlik; ezek: Afrikai Régió, Arab Régió, Ázsia-Csendes-óceáni Régió, Eurázsiai Régió (a volt Szovjetunió), Európai Régió (Izraellel), Amerikai Régió. (A WAGGGS regionális felosztása ettől részben eltérő.) Az egyes régiók működése – közgyűlés, bizottság, iroda – hasonló a világszervezet felső szintjéhez.

A világcserkészet sokszínű. Egyes országok cserkészete az eltérő hagyományok, különböző társadalmi háttér és egyéb tényezők miatt sokban különbözhet a miénktől; sőt, ugyanazon ország két cserkészszövetsége is eltérő módon működhet. Kölcsönösen sokat tanulhatunk egymástól: mi tőlük profibb szervezői gyakorlatot, szoros kapcsolatot a társadalommal, mindennapi szolgálatának sokféle, gyakorlatias példáját – mi pedig sokat közvetíthetünk nekik abból a cserkész szellemiségből, mely több szempontból hűbb maradhatott Bi-Pi eredeti elképzeléseihez.

A külföldi magyar cserkészet történelme

1945-ben, a II. világháború után a nyugat-európai menekülttáborokban újjáéledt a magyar cserkészet. Első közösségük Hontalan Sasok néven működött. Először Teleki Pál Cserkész Munkaközösség néven szerveződtek, majd 1948-ban Magyarországon a diktatúra felszámolta a Magyar Cserkészszövetséget, így ezen a néven alakult meg 1950-ben a külföldön működő mozgalom. 1951-ben a székhelye az Egyesült Államokba került, mivel oda vándorolt ki a legtöbb magyar. A szervezet az 1950-es évek 1000-es körüli tagságáról az 1970-es évekre 6000 fősre fejlődött. A magyarországi cserkészet újjáindulása után vette fel a Külföldi Magyar Cserkészszövetség nevet.

A külföldi magyar cserkészet napjainkban

A szervezet jelenleg a világ 4 földrészének 11 országában, 5 cserkészkerületben 70 cserkészcsapattal és 4500 taggal működik. A magyarországi cserkészethez viszonyítva sokkal nagyobb hangsúlyt kap a magyarságtudat megőrzése és a magyarságszolgálat: a cserkészfogadalomban külön szerepel a magyarság iránti kötelességteljesítés vállalása is. Szoros kapcsolat van a nyugati magyar közösségek, szervezetek, iskolák és a KMCSSZ között. Jelentős könyvkiadási tevékenységük révén ismertetik meg a világgal a magyarság történetét, értékeit. A vezetők külön magyarságismereti felkészítést kapnak és vizsgáznak magyar nyelvből, irodalomból, történelemből és földrajzból. Őrsvezetői körúttal, magyarországi ösztöndíjjal segítik elő, hogy a fiatalok megismerjék az anyaországot. Tagjaik egyre inkább másod- és harmadgenerációs fiatalok, sokuk nem járt még Magyarországon, és a magyar nyelv ismerete is egyre nagyobb kihívást jelent a számukra.

Csapataink vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Szórványcserkészeink úgyszólván a világ minden országában akadnak. A nyugati világ magyar iskoláinak a felét mi tartjuk fenn. Vezető jelöltjeinktől magyar nyelvből és irodalomból, földrajzból és történelemből érettségit követelünk. 1954-tol 2002-ig 2880-an szereztek érettségit. Könyvkiadásunk jelentős. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc és regős csoportjaink elsőként alakultak a nyugati világban, és sok civil tánccsoport magját alkották vezetőink.

A központi vezető képző táborunk (Fillmore, NY) mellett Ohioban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick, Garfield, Sidney, Buenos Aires, és Cleveland városokban.

Világrészek, országok magyar cserkészeink kapcsolatát erősítik folyóirataink (a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja), a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezető képző, és Corvina táborok.

1989-ben a magyarországi kormány újból megengedte az otthoni cserkészet működését; ekkor változtattuk nevünket Külföldi Magyar Cserkészszövetséggé. A legújabbi időkben a Kárpát medence ifjúsága érdekében is dolgozunk. Több száz fiatal vezető kiképzésével és a cserkész szakirodalom 50,000 kötetével segítettük.

Napjainkban a Kárpát medence többi országának, az elszakított területek ifjúságának támogatása az új cél. Azokról szeretnénk gondoskodni, akik a lehet legsúlyosabb helyzetben élnek, akiknek puszta létét is vak gyűlölet fenyegeti.

A KMCSSZ kerületei

I) Európa (Ausztria, Svájc, Németország, Svédország, Nagy Britannia)
II) Dél-Amerika (Argentína, Brazília és Venezuela)
III) Egyesült Államok
IV) Ausztrália
V) Kanada

Vélemény, hozzászólás?